Magyar táj négy évszakban — virágzó mezők, őszi szőlő, havas vidék

Éghajlat és évszakok

Kontinentális éghajlat négy jól elkülönülő évszakkal

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata mérsékelten kontinentális jellegű: a nyár meleg és viszonylag száraz, a tél hideg, néha havas, a tavasz és az ősz változékony átmeneteket jelent.

Az évi középhőmérséklet az ország nagy részén 10–11 °C, a napsütéses órák száma évi 1900–2100 — Közép-Európában kiemelkedő érték.

Tavasz

március–május
10–18 °C

Gyors melegedés, sok napfény, változékony csapadék. A természet kivirul, a mezőgazdasági szezon megkezdődik. A virágzó gyümölcsösök és a rét friss szaga az évszak legjellemzőbb képe.

Nyár

június–augusztus
25–35 °C

Meleg, napos időjárás, olykor rekkenő hőséggel. A Balaton szezonja teljesen nyílt — strandok, vitorlások, fesztiválok. Szélsőséges esetben 38–40 °C is előfordulhat.

Ősz

szeptember–november
8–20 °C

Fokozatos lehűlés, gyönyörű színes lombhullás. Az őszi napfényes periódus különösen kellemes. Szőlőszüret, borvidéki fesztiválok, a természet utolsó fénye.

Tél

december–február
-2–5 °C

Hideg, száraz, olykor havas. Az átlaghőmérséklet 0–5 °C, de -10 °C alá is süllyedhet. A Dunán ritkán előfordul jégzajlás, a hegyvidéken havazás.

Regionális különbségek

A Dél-Dunántúl (különösen Pécs környéke) szubmediterrán hatások alatt áll, enyhe telekkel és meleg nyarakkal. Az Alföld szárazabb, melegebb nyarairól és az aszálykockázatról ismert.

Az Északi-középhegységben az éghajlat hűvösebb, a csapadék több és a hó tovább megmarad. A Kisalföldön az óceáni hatások erősebbek — a csapadék egyenletesebb, a hőingadozás kisebb.