Természet és domborzat
Az Alföldi síkságtól a hegyvidéki tájakig
Magyarország természetföldrajza
Magyarország domborzata rendkívül változatos, bár az ország nagy része síkság és alacsony dombvidék. Az ország területének közel kétharmadát az Alföld foglalja el — Közép-Európa legnagyobb összefüggő síksága.
A Dunától keletre elterülő Nagy-Alföld az ország szíve, ahol az egykori puszta jellegzetes tájképe máig megőrződött.
Az Alföld
Magyarország keleti és középső részén húzódó hatalmas síkság. Egykori puszta-tájképe, a Hortobágy nemzeti parkkal, egyedülálló természeti értéket képvisel. A terület döntő része mezőgazdaságilag hasznosított.
A Dunántúl
A Dunától nyugatra elterülő dombos-hegyes vidék, amelyet a Mecsek, a Bakony és a Vértes vonulatai tagolnak. A Balaton ebben a régióban található — Közép-Európa legnagyobb tavaként meghatározó tájalkotó tényező.
Északi-középhegység
Az ország legmagasabb pontjait magában foglaló hegyvidék. A Mátra, a Bükk és a Zemplén-hegység jellegzetes erdős tájakat kínál. A Kékes (1006 m) itt található — Magyarország csúcspontja.
Kisalföld
Az északnyugati Magyarország alacsony fekvésű síksága, amelyet a Győr-Moson-Sopron megye területe fed. A Fertő-tó, UNESCO Világörökség, ezen a területen helyezkedik el.
93 028km²
Ország területe
1 006m
Kékes — legmagasabb pont
417km
Duna magyarországi szakasza
10db
Nemzeti park
Vízrajz
Magyarország vízrendszerét a Duna és mellékfolyói határozzák meg. A Duna Budapest magasságában éri el az országot, és közel 417 km-en át halad át rajta déli irányba.
A Balaton (597 km²) Közép-Európa legnagyobb tava, évente több millió látogatót vonz. Magyarország gazdag hévizekben is — a termálvízkészlet az egyik legjelentősebb Európában.