Hagyományok és szokások
Az évszázadokon át megőrződött néphagyományok és kulturális szokások
Élő hagyományok
Magyarország kulturális hagyományai rendkívül sokrétűek és mélyen gyökereznek. A nomád örökségtől a keresztény ünnepkörig, a kézimunka-kultúráig az ország minden vidékén megőrződtek olyan szokások, amelyek az identitás szerves részét alkotják.
Néptánc és népdal
A magyar néptánc és népdal az UNESCO szellemi kulturális örökség részét képezi. A táncházmozgalom az 1970-es évektől tartja életben és adja tovább ezeket az értékeket. A kalotaszegi, mezőségi és szatmári táncstílusok mind sajátos karakterrel rendelkeznek.
Népi kézművesség
A hímzés, a szőttesek, a fazekasság és a fafaragás Magyarország minden régiójában más-más stílusban virágzik. A matyó hímzés (Mezőkövesd) és a hollóházi porcelán világhírű. A kézimunka ma is élő hagyomány az ország számos falvában.
Húsvéti szokások
Húsvétkor az öntözés (locsolkodás) a legismertebb népszokás: a fiúk vizet öntenek a lányokra, akik ezért festett tojást adnak. Ez az egyedi szokás máig elterjedt az ország különböző részein.
Szüreti fesztiválok
Az őszi szüreti fesztiválok a bortermelő vidékeken (Tokaj, Eger, Badacsony, Villány) fontos közösségi eseménynek számítanak. Szüreti menetek, bemutatók és borkóstolók jellemzik ezeket az ünnepségeket.
Busójárás
A mohácsi busójárás UNESCO szellemi kulturális örökség. Az éves farsangi eseményen a mohácsi sokácok hagyományos maszkban és báránybőr bundában vonulnak fel, elűzve a telet.
Karácsonyi szokások
Magyarországon Mikulás (december 6.) és Karácsony (december 24-25.) egyaránt kiemelt ünnep. A betlehemezés, a karácsonyi piac és a hagyományos ételek (bejgli, halászlé) mind a tradíció részei.